H-3519 Miskolc-Tapolca, Csabai u.2. / Pf.: 57.
Tel:+36 (46) 432-345 | Fax: +36 (46) 561-266   |   Email: fortuna@fortuna-hotel.hu
 
magyar german english
      LÁTNIVALÓK

KASSA



A település ősidők óta lakott hely, ahol 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város.

 

„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. május 7.”

 

1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, ezen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.

 

1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, amelyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt. 1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.

 

1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum. 1802-től püspöki székhely. A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak. 1848. december 8-án és 1849. január 4-én is közelében verte meg Schlik császári tábornok a magyar honvédsereget (kassai ütközet). 1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.

 

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919. június 6-án a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át. 1935-ben találták a híres kassai arany éremleletet.

 

1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót. 1941. június 26-án bombatámadás érte, 3 felségjel nélküli bombázó összesen 29 db százkilós bombát vetett a városra. 32 halálos és 82 sebesült áldozat mellett tetemes anyagi kár is keletkezett. Egy bomba nem robban fel és cirill-betűs feliratokat találtak rajta, ennek alig várt ürügyén Magyarország deklarálta hadiállapotát a Szovjetunióval. Egyik verzió szerint a közeli, Kassára nagyon hasonlító Eperjes német hírközpontja lehetett a céljuk, amely a fasiszta szlovák bábállam területén maradt. Hazánkat nem is volt célszerű bevonni az eszkalálódó háborúba. Szerencsétlen navigációs hiba okozhatta tehát ezt a számunkra tragikus végű konfliktust, amint azt a lassacskán megnyíló orosz levéltárak adatai sem cáfolnak. Kassáról 1944. május 15-én indítottak két vonatszerelvényt Auschwitzba. Ezeken 7684 kassai zsidót szállítottak a haláltáborba. Május folyamán még két, június 3-án pedig még egy szerelvény indult el, további 9013 kassai és környékbeli zsidóval. 1945. január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Kassa


Dóm

Fő utca

Színház

Múzeum

Andrássy palota

magyar german english
Copyright © fortuna-hotel.hu 2009 - 2018 | web: KataPorta
  Magyar Honlap Linkek Keresőoptimalizálás KataPorta